Legtöbbször úgy érkezik hozzánk ajánlatkérés, hogy maga a megrendelő sem tudja röviden és tömören megfogalmazni a cégének/termékének működését vagy lényegét. Sokszor ez azért van, mert olyan mélyen ismeri, hogy már nem tud elvonatkoztatni az átható és részletes ismereteitől és ezt mind szeretné elmondani ügyfeleinek is.

Az ügyfelet nem a részletekkel, hanem az előnyökkel és haszonnal tudjuk azonban felcsigázni. 
A forgatókönyvírás, mint az első kreatív folyamat a munkánkban ezért meghatározó, mert sok információból és bonyolult tevékenységekből szűri le az esszenciát, amit érdemes kommunikálni, akár több csatornán is.

Legtöbbször úgy érkezik hozzánk ajánlatkérés, hogy maga a megrendelő sem tudja röviden és tömören megfogalmazni a cégének/termékének működését vagy lényegét. Sokszor ez azért van, mert olyan mélyen ismeri, hogy már nem tud elvonatkoztatni az átható és részletes ismereteitől és ezt mind szeretné elmondani ügyfeleinek is.

Az ügyfelet nem a részletekkel, hanem az előnyökkel és haszonnal tudjuk azonban felcsigázni. A forgatókönyvírás, mint az első kreatív folyamat a munkánkban ezért meghatározó, mert sok információból és bonyolult tevékenységekből szűri le az esszenciát, amit érdemes kommunikálni, akár több csatornán is.

Hogy mitől jó és hogyan érdemes megírni?

Összesen 7 pontba szedtük a legfontosabb kritériumokat.

1. EGYÉRTELMŰ

Az írás során a begyűjtött információkat le kell csupaszítani. A tárgyhoz nem köthetünk utalásokat, vagy kevéssé ismert hasonlatokat. Nem zavarhatjuk meg a lineáris folyamatot azzal, hogy oda – vissza ugrálunk a történetben. Ez zavaró és újra a lényeg elvesztéséhez vezethet.

Rossz példa:

Amikor visszamegy a honlapon az előző menüponthoz, ugyanazt látja, mint korábban a főoldalon.

Ebben a mondatban már annyi visszautalás szerepel, ami követhetetlenné teszi a lépéseket.

Jó példa:

Az xy menüpont tartalma, megegyezik a főoldallal. 

Két említést tettünk. Névvel ellátva. Így konkretizálva, hogy „honnan – hova” haladunk, tehát lineárissá tettük a folyamatot. Az írás során a megnevezéseket pontosan kell használni. Ha nem a cég által használt kifejezéseket használjuk, a honlapot, vagy üzletet felkereső ügyfélben zavart okozunk. Ha már találkozott videó formájában a szolgáltatással, ismeri amit keres. Ha ezután eltérő kommunikációval találkozik, elbizonytalanodhat.


2. KÖZÉRTHETŐ

Minden videóval az a célunk, hogy a legegyszerűbben magyarázzuk el azt, ami élőbeszédben akár 10 – 20 percet is igényelne. Ebben nagy segítségünkre vannak a vizuális eszközök, de első sorban a szövegnek kell mindenki számára érthetőnek lennie.

Ahhoz, hogy közérthetőek legyünk, ismernünk kell a terméket/szolgáltatást és szövegíróként át kell gondolnunk, hol lehetnek szürkezónák?

  • Melyek azok az elemek, amik kérdésként merülhetnek fel?
  • Mi az, ami gondot okozhat?
  • Mi az, aminek feltétlenül szerepelnie kell a szövegben?
  • Mit emeljünk ki?
  • Mik a legerősebb és legegyénibb termékjellemzők?

Ezután megvizsgáljuk a célközönséget.

  • Kihez szól a termék?
  • Milyen közegben mozognak a célcsoport tagjai?
  • Hozzávetőlegesen milyen szavakat használ és ismer a célközönség?
  • Mennyire van tömegtermékről szó?
  • Mire nyújt megoldást?

Ezeket a kérdéseket végig véve, kirajzolódik a szükséges szóhasználat.


3. BONYOLULT ÉS IDEGEN SZAVAK MELLŐZÉSE

Az értelmezhetőség megköveteli az egyszerű és magyar eredetű szavak használatát. Mára rengeteg – főleg angol – szó épült be a hétköznapi nyelvhasználatba – amiknek nagy részét évről – évre fel is veszik a Magyar Értelmező Kéziszótár jegyzett szavai közé.Mégis hatékonyabb a magyar megfelelőjét használni ezeknek.

Miért?

  • Mert így közelebb érzi magát a néző a cégünkhöz/termékünkhöz/szolgáltatásunkhoz.
  • Mert így az is érti a mondanivalónkat, akinek nyelvtudása hiányos.
  • Mert így jobban memorizálható a videó tartalma.

A bonyolult szavakat illetően is hasonló a helyzet.

Rossz példa:

A szektort érintő tendenciák a diagramon is láthatóan konstans pozíciót vettek fel, vagyis stagnálást
mutatnak.

Ha ezeket alkalmazzunk, fenn áll a veszélye annak, hogy;

  • A néző nem a videót figyeli, hanem elkezd a szó jelentésén gondolkozni.
  • Nem értelmezi helyesen a videót.
  • Elmegy a kedve a terméktől.
  • Lankad az érdeklődése.

Jó példa:

Az utóbbi időben nem történt nagy változás.

Amennyiben gondot okoz a megfelelő szó megtalálása, fogalmazzuk újra a mondatot, vagy keressünk szinonimákat. Közelítsünk máshonnan és biztosan megtaláljuk a megfelelőt, a tökéletes szórenddel.


4. RÖVID MONDATOK

Annak érdekében, hogy a történet jól animálható legyen, ragaszkodnunk kell a rövid mondatok használatához. Így képesek vagyunk a képet és a hangot egyszerre befogadni, valamint a szövegben érezzük a mondatok zárását – ez is segít értelmezni a következő gondolatot.
Tekintve, hogy többnyire magyarázó, vagy bemutató videókat készítünk, törekednünk kell a pontos, sallangok nélküli megfogalmazásra.
A kötő és töltelék szavak jelen esetben feleslegesek – vagy csak korlátozottan érdemes használni őket.

Rossz példa:

Amikor a készüléket bekapcsoljuk és aktív módba állítjuk, a kijelző bal felső sarkán megjelenő ikon mozgásba lép, és pulzáló jelzéssel reagál az érkező üzenetekre és értesítésekre, ezzel figyelmeztetve az interakcióra.

Jó példa:

A készülék használata:
1. Kapcsoljuk be a készüléket.
2. Állítsuk aktív módra. A kijelző bal felső sarkában lévő ikon, mozgásba lép.
3. Az ikon pulzálva jelzi az érkező üzeneteket és értesítéseket.

A pontok segítenek a lépések követésében és tisztábbá teszik a folyamat leírását. A videók hossza is megköveteli a lényegre törő fogalmazást. Egy másfél perces animáció, maximum 180 szóból áll, vagyis konkrét határoknak kell megfelelni a szöveg összeállítása során.


5. MAXIMUM 1 VESSZŐ

Ahogy az előző pontban is látszott, a bonyolult tagmondatokból álló szöveg zavart okozhat. A videók írásánál az alá, fölé és mellérendelt mondatok használata kerülendő. Ennek több oka is van.

a. Nehezen értelmezhető a szöveg.
b. Nehezen megrajzolható.
c. Nem fér ki a diára.
d. Túl hosszúvá teszi a teljes szöveget.

Mivel ez egy speciális műfaj, más szempontok alapján is mérlegelnünk kell a szöveg minőségét. A nyelvhelyesség és a helyesírás alap feltétel, de ami izgalmassá és egyedivé tesz egy könyvet, az pocsékká tesz egy animációs forgatókönyvet.

Rossz példa:

Első használat előtt töltsük fel a készüléket és utána gond nélkül használhatjuk.

Jó példa:

A készülék használata:
1. Kapcsoljuk be a készüléket.
2. Állítsuk aktív módra. A kijelző bal felső sarkában lévő ikon, mozgásba lép.
3. Az ikon pulzálva jelzi az érkező üzeneteket és értesítéseket.

Az 5 – ös szabály át is vezet minket a 6 – oshoz.


6. DIÁRA ÍRHATÓ

Nem csak a videó hossza miatt lényeges, hogy mivel töltjük ki a rendelkezésre álló időt. Van gyakorlati, technikai oka is. Ahhoz, hogy a szöveg és a diák összhangban lehessenek, a mondatokat feltüntetjük a diákon.
Ha a mondatok hosszúak és bonyolultak, felesleges. Nem érvényesül megjelenítve sem. A szempont az, hogy legyen tömör, érthető és a dián látványos, szembetűnő és hatásos. Azzal, hogy használunk szöveget a diákon segítünk memorizációban és könnyebbé tesszük a struktúrák vizualizációját.


7. MEGRAJZOLHATÓ

Ahhoz, hogy érdekes és látványos videót tudjunk készíteni, a szövegben is képileg megalkotható szavakat, mozzanatokat kell leírnunk.
Hasonló egy prezentációhoz. Az ilyen diasorok erőssége a vizuális anyagokban rejlik. A felírt szöveget kevesen olvassák el. Ugyanaz a szabály érvényes, mint a videóknál. Tömörnek és lényegre törőnek kell lenni, így a mondandónk egyértelmű és megjegyezhető.
A rajzok lehetőséget adnak karakterek megjelenítésére, egyedi helyszínek bemutatására, termékek „szétszerelésére”, folyamatok és szolgáltatások ismertetésére.